John – The Horse Chronicles interjú magyarul!

És ez is elkészült, a köszönet megint Esztának jár.

Az emberek megint kérdezősködnek. Nem beszéltél hivatalosan a Red Hot Chili Peppers jövőjéről. Az együttes többi tagja igen. Még mindig a bandában vagy?

Nem érdekelnek a pletykák. A zene előbbre való. Van benne igazság, de nem hagyom magam befolyásolni pár pletyka miatt. Untatnak az efféle szóbeszédek. Amúgy meg nem léptem ki a bandából.

Abban azért egyetértesz, hogy a sajtó hatással van arra, hogy egy együttes megalakul, vagy épp feloszlik, ugye?

(nevet) Igen. A zene mindig önmagában fog állni. Mindig lesz a zenének underground színtere. És igen, a sajtónak nagy szerepe van abban, hogy ott marad-e. Mi ketten időnként azért kételkedünk ebben. Te tudod, hogy sosem azért akartam zenét szerezni, hogy eladjam. Azonban azt tudom, hogy néhány ügyfeled azért zenél, mert pénzt akar keresni vele. Én is pénzt keresek vele, persze, de nem ezért kezdtem el zenélni. A zene az én első szerelmem.

Olvasom tovább >>

Chad – Musicradar interjú magyarul!

Esztának köszönhetően itt a teljes interjú magyar fordítása. Jó szórakozást hozzá!

Chad Smith, a Red Hot Chili Peppers és a Chickenfoot dobosa éppen belesüpped egy, a színfalak mögötti, kanapéra A Blues Házában, a New Jersey-béli Atlantic Cityben. A Foot, ahogy ő nevezi a szuperbandát, melynek tagja, 20 perc múlva a színpadon kell hogy legyen, ő meg az imént esett be-éppen hogy.

Smith úgy tervezete, hogy órákkal ezelőtt a helyszínen lesz, de a Hurricane Bill megsemmisítő szelei nem engedtek felszállni két gépet, így egy kétüléses repülővel érkezett („Egy 70 éves pilóta hozott ide és őrült félelmetes volt !”) a Montauk-beli (Long Island) otthonából a ma esti show-ra.

„Két kezem és két lábam van,”mondja Smith feltépve egy csomag fűszeres marhahúst, „de néha úgy érzem, meg kellene háromszorozódnom, hogy minden bandámban ott lehessek. Nem mintha panaszkodni akarnék.”

Olvasom tovább >>

Guitarist & Bass magyarul

Szergei-nek köszönhetően itt az egész interjú magyarul, jó szórakozást hozzá, szép hosszú olvasmány.

Ismerjük John Frusciante igényét a világtól való visszavonulásra, hogy rögzíthesse saját, rendkívül bensőséges lemezeit. A siker, amely a Red Hot-al hihetetlen gyorsan körülvette sosem látszott meg azon, ami személyének az esszenciáját adja: a spiritualitásán… Épp ellenkezőleg, 1992-ben a második album megjelenése után John kilépett az ajtón pontosan abban a pillanatban, amikor a zenekart megtalálta a hírnév.

Teljes eltérésben akkori rocksztár státuszával, John az utazást választotta önmarcangoló kétségei elöl, melyeknek áldozatává vált. Drogokba és hallucinogén tapasztalatokba merült, a profitért való gitározást pedig a festészet váltotta fel, mint az önkifejezésnek egy új, egyedülálló lehetősége.

Olvasom tovább >>

„Imrael” magyarul

Esztának köszönhetően az utolsó John blog post, az Imrael most magyarul is elolvasható. Jó szórakozást ehhez is.

Dalszövegek szempontjából ez egy koncepciós album lett, amit kezdetben nem is annak szántam bár tiszta elképzelésem volt arról, hogy milyen dolgokról akarok írni. A dalszövegeket mint önmagam és nem mint kitalált karakter (lírai én) írtam. Mihelyt testet öltött, a forma felfedte önmagát, én pedig dalokat adtam hozzá ehhez az áradathoz. Lehagytam két számot, mert a szöveg valahogy kívülről jött. A megmaradt dalok a szöveg szempontjából belülről szólnak. Nagyon személyesek, ennélfogva kényelmetlen számomra közelebbről meghatározott módon beszélni róluk. Még a hosszú „leírásban” amit írtam is nagyon óvatos vagyok. Ami a tényleges élményt adta és adja nagyon speciális és nem tartalmaz semmiféle bizonytalanságot. Egyszerű szavakkal való leírása nem szolgált volna más célt, mint őrültnek tüntetni fel magam olyanok szemében, akiknek nincs összefüggő belső élményük. Amit eddig mondtam azért tűnik homályosnak, mert nyitottnak és egyetemesnek kell lennie. De eleget mondtam ahhoz, hogy bárkit, aki már élt át hasonló belső élményt, gyengéden elvezessen a zavarba ejtő dolgok tisztánlátása felé. Bizonyos fokig magamat tárom fel, mert időnként nagyon elvesztettem az irányítást az életem fölött; aztán hagytam magam gyengéden elvezetni abba az irányba, ahol értelmet találhatok egy halom zavarba ejtő dologban- köszönhetően bizonyos írók olvasásának és azonos témáról szóló rock-dalszövegekkel való megszállottságnak, amikből rengeteg van, bár ez sokszor a dalok írói számára sem ismeretes.

Olvasom tovább >>

John Frusciante blog – The Empyrean (magyarul)

Eszta elkészült a blog bejegyzések fordításával, íme mind a három magyarul:

The Empyrean

Az Empyrean az új albumom, amit a Record Collection ad ki 2009 január 19-én országszerte. Csak hébe-hóba vettem fel 2006 decembere és 2008 márciusa között. Ez egy koncepciós album, ami egy történetet mesél el, mind zeneileg, mind dalszövegileg. Egy emberen belül játszódik le a történet, két szereplővel. Tartalmazza Tim Buckley ’Song To The Siren’ című számának egy feldolgozását, a többi dalt én írtam. A barátom Josh hallható rajta, ahogy Flea is. A Sonus Quartet, Johnny Marr,és a New Dimension Singers is szerepel rajta. Meg vagyok vele elégedve és sokat hallgattam a pszichedelikus élmény kedvéért. Olyan hangosan hallgassátok, amennyire csak lehet, főleg sötét szobában, késő éjszakai órákban.

Olvasom tovább >>