A Tone Deaf portál készített nemrég egy interjút Josh Klinghofferrel, amit Verának köszönhetően most magyarul olvashattok. Vágjunk is bele.
A Dot Hacker-rel beszélgetünk
Ricky Aarons, 2013. július 16.
Egy korszak vitathatatlanul egyik legnagyobb rock bandájának egy tagját helyettesíteni ijesztő feladat, de az újonnan csatlakozott Red Hot Chili Peppers gitáros, Josh Klinghoffer nagyszerűen helytáll.
Tiszteletet érdemel, hogy a 33 éves gitáros ezt úgy oldotta meg, hogy párhuzamosan népszerűsíti zenekarát, a Dot Hackert is, amit még azelőtt alapított, hogy belépett a Chili Peppersbe.
Az experimental rock stílusú Dot Hackerben Klinghoffer Clint Walsh-sal és Eric Gardnerrel játszik, akikkel korábban együtt turnéztak a Cee Lo Green és Danger Mouse nevével fémjelzett Gnarls Barkley-val.
Miután olyan bandákban is játszott, mint a The Bicycle Thief és az Ataxia – ahol amellett a John Frusciante mellett zenélt, akit a Red Hot Chili Peppersben váltott – számos eredmény fűződik Klinghoffer nevéhez, 2012 áprilisában pedig ő lett a legfiatalabb művész, aki bekerült a Rock and Roll Hall of Fame-be.
Klinghoffer talán arra a legbüszkébb, hogy sikerült úgy is életben tartania a Dot Hackert, hogy közben más zenei vállalkozásai is aktívak voltak. Flea, a basszgitáros pontosan akkor kérte meg, hogy csatlakozzon a Chili Peppershez mielőtt a Dot Hacker bemutatkozó albumának, az Inhibition-nek a felvétele elkezdődött.
“Mindig szerettünk volna egy saját zenekart, így sikerült is valahogy összehoznunk,” mondja Klinghoffer. “A srácok megértették, hogy milyen kötelezettségeim vannak a Chili Peppers-zel, így a Dot Hackert az időpont egyeztetések, a szervezés és tervezés átka sújtotta.”
A sűrű időbeosztás ellenére Klinghoffer elszántan vitte előre a side projektjét is. “Szerencsések vagyunk, hogy az Inhibition-t a 2009-es felvétele után, 2012-ben meg tudtuk végre jelentetni, mert nagyon könnyen elsüllyedhetett volna, hogy csak az iTunes könyvtárainkban éljen tovább,” mondja nevetve.
Az Inhibition már több mint egy éve kint van az Egyesült Államokban, és a Smack Face Records végre Ausztráliában is megjelenteti idén augusztusban az albumot.
A Red Hot Chili Peppers hosszú történelme azt is jelenti, hogy Klinghoffer még mindig újoncként tekint magára. “Még 10 éves se voltam, mikor minden vágyam volt a zenekar,” eleveníti fel… “Az a zenakar, amiben összejönnek a barátok és zenéléssel töltik a tinikorukat.”
Bár nem sikerült ezt az ifjú kori álmot valóra váltani, Klinghoffer mégis elérte személyes céljait. “Van valami különleges a Dot Hackerben, mert tudom, hogy én indítottam útjára –akkor is, ha már nem 17 voltam.”
A banda akkor kezdett formálódni, mikor Klinghoffer a Gnarls Barkley-ban és más zenei projektekben közreműködő több zenésszel is ismeretségbe került.
“Danger Mouse-szal barátok voltunk és egy idő után össze kellett hoznia egy zenekart a Gnarls Barkley-nak” magyarázza Klinghoffer. “Felhívott és megkért, hogy segítsek pár megbízható embert keresni, akik közül az egyik én lennék.”
A baj csak az volt, hogy Klinghoffer nem tudott akkor csatlakozni a zenekarhoz, legalábbis addig amíg be nem ugrott egy skóciai koncerten.
“Clint Walsh és Chris Renner [a Gnarls Barkley dobosa] nem tudott részt venni a legelső élő koncerten, amit ennek az új bandának adnia kellett, így elmentem a próbákra, hogy nézzem őket és végül egy koncerten beszálltam gitárosként.”
Ezután az előadás után Klinghoffer állandó tagként csatlakozott a Gnarls Barkley turnézenekarához és jó kapcsolatot alakított ki a többi turnézó zenésszel.
Természetesen legalább ennyire fontos megemlíteni Klinghoffer zenei útja során azt is, hogy időben szállt be a Chili Peppersbe az I’m With You album megírásához. “Az egyik lényeges ok, ami miatt engem kértek meg, hogy csatlakozzak, és ami miatt működik a dolog az, hogy nagyon régóta ismerjük egymást,” mondja.
“A The Bicycle Thief-hez és Bob Forrest-hez [a frontember] – akivel John is zenélt – fűződő kapcsolat mellett a Gnarls Barkley párszor játszott a Chili Peppers előtt, úgyhogy már több mint egy évtizede barátok vagyunk.”
Annak ellenére, hogy rendkívül magasan volt az a bizonyos léc, a gitáros jól beilleszkedett és komolyan hozzájárult a 2011-es I’m With You-hoz. “Láttam, hogy dolgoznak, és hogy állnak össze a dolgok, így a felvétel és az írás folyamata is elég zökkenőmentesen ment”, mondja Klinghoffer.
A kaliforniai hálás a körülmények szerencsés alakulásának melyek következtében végül tartósan is a Red Hot Chili Peppersben játszhat. “Mikor abban a helyzetben találtam magam, hogy egy albumot készítek velük, rájöttem, hogy valami fontosat teszek. Egy olyan bandában zenélni, amire az emberek odafigyelnek, nem magától érthetődő dolog.”
“Azért ennyire fantasztikus a Chili Peppers, mert még mindig őszinte szeretetet éreznek aziránt, amit csinálnak,” mondja Klinghoffer, megerősítve, hogy a zenekar nem csak rutinból dolgozik. “Talán így érződhet, vagy hangozhat egy ekkora zenekar esetében, de rájöttem, hogy tényleg csak a zenélés szeretetéről van szó.”
Legutóbb februárban láthatta az ausztrál közönség Klinghoffert, mikor a Red Hot Chili Peppers a hazai Big Day Out turné húzóneve volt, de a gitáros kétli, hogy a közeljövőben újra színpadra lépnének nálunk. “A Chili Peppers egyelőre befejezte a turnézást, úgyhogy talán év végén elkezdjük írni és felvenni az új albumot és valószínűleg csak azután kezdünk koncertezni.”
A nagy nevű zenekarok mellett mindig ott van a szívéhez legkedvesebb projekt, mellyel turnéra indulhat. Az Inhibition és az “Order/Disorder” kislemez megjelenésével ez sokkal valószínűbbnek is látszik.
“Szóba jöhet, hogy elhozzuk a Dot Hacker-t Ausztráliába idén nyáron, ami fantasztikus lenne.”
