Esztának köszönhetően az utolsó John blog post, az Imrael most magyarul is elolvasható. Jó szórakozást ehhez is.
Dalszövegek szempontjából ez egy koncepciós album lett, amit kezdetben nem is annak szántam bár tiszta elképzelésem volt arról, hogy milyen dolgokról akarok írni. A dalszövegeket mint önmagam és nem mint kitalált karakter (lírai én) írtam. Mihelyt testet öltött, a forma felfedte önmagát, én pedig dalokat adtam hozzá ehhez az áradathoz. Lehagytam két számot, mert a szöveg valahogy kívülről jött. A megmaradt dalok a szöveg szempontjából belülről szólnak. Nagyon személyesek, ennélfogva kényelmetlen számomra közelebbről meghatározott módon beszélni róluk. Még a hosszú „leírásban” amit írtam is nagyon óvatos vagyok. Ami a tényleges élményt adta és adja nagyon speciális és nem tartalmaz semmiféle bizonytalanságot. Egyszerű szavakkal való leírása nem szolgált volna más célt, mint őrültnek tüntetni fel magam olyanok szemében, akiknek nincs összefüggő belső élményük. Amit eddig mondtam azért tűnik homályosnak, mert nyitottnak és egyetemesnek kell lennie. De eleget mondtam ahhoz, hogy bárkit, aki már élt át hasonló belső élményt, gyengéden elvezessen a zavarba ejtő dolgok tisztánlátása felé. Bizonyos fokig magamat tárom fel, mert időnként nagyon elvesztettem az irányítást az életem fölött; aztán hagytam magam gyengéden elvezetni abba az irányba, ahol értelmet találhatok egy halom zavarba ejtő dologban- köszönhetően bizonyos írók olvasásának és azonos témáról szóló rock-dalszövegekkel való megszállottságnak, amikből rengeteg van, bár ez sokszor a dalok írói számára sem ismeretes.
