Nemrég a Rolling stone magazinban megjelent egy két oldalas cikk a Red Hot Chili Peppersről, és az új albumról. Most Eszta jóvoltából ennek a cikknek a a magyar fordítását olvashatjátok.
A Red Hot Chili Peppers radikális újjászületése
Új gitárossal és zsírúj kislemezzel a Red Hot Chili Peppers újra akcióba lendül
David Fricke interjúja
A Red Hot Chili Peppers új gitárosa, Josh Klinghoffer napra pontosan meg tudja mondani, mikor kezdett el dalokat írni a bandával: 2009 október 12-én. Az elődje, John Frusciante ekkor már kilépett a bandából, bár csak decemberben jelentette be hivatalosan. Klinghoffer mint háttérzenész dolgozott együtt a Chili Peppersszel legutóbbi turnéjuk alkalmával, de aznapi Los Angeles-i fellépésükön az énekes Anthony Kiedis, a basszusgitáros Flea és a dobos Chad Smith már lehetséges bandatagként gondoltak rá.
„Csak jammeltünk Fleavel és Chaddel,” emlékszik vissza a gitáros, „mikor bejött Anthony, és azt mondta: ’Egy jó embert vesztettünk ma el.’” Brendan Mullen, a Masque nevű híres Los Angeles-i punk klub tulajdonosa, és a Red Hot Chili Peppers tagjainak közeli jó barátja sztrókban halt meg. „Furcsa kezdet volt,” emlékszik vissza a 31 éves Klinghoffer, igazából a kezdet és a vég egyszerre. Valahogy egyszerűen ez a szám született meg belőle.” Josh ezzel a Brendan’s Death Song című dalra utal, a Mullennek írt dinamikus rekviemre – a félig akusztikus sirató, félig vágtató hard rock búcsúztatóra – ami a Chili Peppers új albumán, az I’m With You-n is szerepel. „Anthony elkezdett énekelni, mi meg elkezdünk játszani. Ez volt az első szám az albumon.” Egy másik dal nagy részét is aznap írták; egy funky sötét dallamot, a kígyószerű riffekkel díszített Annie Wants a Baby-t. Ez alapján született meg az album is, amelynek Rick Rubin a producere, és a Warner Bros. adja ki augusztus 30-án.
„Hála Istennek létezik átalakulás,” mondja Anthony Kiedis malibui otthonának nappalijában ülve. „Nekünk már ez a sorsunk. Mindig, amikor úgy tűnik simán mennek a dolgok, valami szerencsétlenség történik.” Ekkor az énekes mosolyogva odafordul Klinghofferhez, aki mellette ül a kanapén, és hozzáteszi: „De mára már tudom, hogy ha ilyesmi történik, mindig valami csodálatos kerekedik ki belőle.”
„Mindig azon vagyunk, hogy zeneileg fejlődjünk, de mintha az univerzum is direkt rásegítene erre.” Ezt meséli boldogan Flea saját malibui házában, ami egy hegyfokon áll, rálátni róla a Csendes-óceánra, és nincs messze Kiedis lakhelyétől. „Josh nem gitárvirtuóz, mint John. Teljesen más alkat, ütős hangszereken és zongorán is játszik. De nála jobbat a világon nem is találhattunk volna. És már amúgy is játszott velünk azelőtt.”
Olvasom tovább >>
