Szerintem még nem találkoztam ezzel a koncertfelvétellel, pedig imádom a 1999/2000 környéki koncerteket. Olvasom tovább >>
Megvan az új album producere?!
Előkerült egy olyan pletyka, amely szerint szerint megvan az új Red Hot Chili Peppers album producere, aki nem más mint Danger Mouse. A számomra eddig ismeretlen névről kiderült, hogy a Gnarls Barkley alapító tagja, és ugye tudjuk, hogy Josh Klinghoffer korábban turnézott velük. Továbbá olyan lemezeknek volt producere, mint a The Black Keys utolsó 4 lemeze, vagy a nagy port kavart utolsó U2 album.
Azt már korábban megerősítette a zenekar, hogy az albumot a Blood Sugar Sex Magik óta először nem Rick Rubinnal fogja készíteni.
(Forrás egy tegnap Flea twitterére kikerült poszt, amit azóta töröltek).
John Frusciante gitárt adott egy múzeumnak
Az invisible-movement oldalára kikerült történet szerint, egy indiai gitáros, Dewa Budjana gitármúzeumot hoz létre Indiában, ehhez gyűjtöget gitárokat, és John is besegített neki egy dedikált gitárral. A képeket Dewa osztotta meg instragrammon. Olvasom tovább >>
Egy levél Flea-től
Bár bennünket annyira nem érint a dolog, de mindig jó Flea-t olvasni. Flea ugye 14 évvel ezelőtt alapította Silverlake Conservatory of Music zeneiskolát, amelynek több jótékonysági koncertjén fel is lépet a Red Hot Chili Peppers. Most végre megtalálták a zeneiskola végső helyét, ebből az alkalomból írt egy levelet kedvenc basszusgitárosunk. Olvasom tovább >>
John Frusciante
Tegnap előkerült egy újabb szelet John Frusciante és az elektronika találkázásból, emiatt jutott eszembe, hogy valójában mit is jelent nekem a kedvenc gitárosom.
Már bőven benne járhattunk a Californication érában, sőt, talán már a By The Way is megjelent amikor szembesültem azzal, hogy Johnnak vannak szóló dolgai is, nem csak a Chili létezik. Akkoriban sokkal kisebb területet fedett le az érdeklődésem, és még komolyan gondoltam az „amiben nincs gitár az nem zene” mondatot. És ezt az állapotot borította fel fenekestül John -szerintem- legjobb lemeze, a To Record Only Water For Ten Days.
Annyira új és más volt az addig megszokott dolgokhoz képest, közben mégis magával ragadott, és soha többet nem eresztett, annak ellenére se, hogy addig szokatlan hangokkal/prüttyögésekkel volt tele. Ez volt az a pont, ami megváltoztatta hozzáállásomat, ami kinyitotta a világot, ami után sokkal befogadóbb lettem a különböző stílusokkal. Ha nincs John Frusciante, talán soha nem kezdem el felfedezni a különböző progresszív/experimentál/triphop/lo-fi/postrock bandákat, ami sokkal szegényebbé tenne.
John Frusciante számomra a megújulás, a friss dolgok keresése, ezért nem tudok rá haragudni amikor olyan dolgot ad ki, mint a Trickfinger, még ha nekem értékelhetetlen is, hiszen ha nem ezt csinálná, pont akkor okozna csalódást.
