Antemasque – Új Flea, Omar, Cedric projekt!

Antemasque

Azt hiszem itt az év híre, több szempontból is! Omar Rodriguez-Lopez és Cedric Bixler Zavala, a The Mars Volta két agya új projektbe kezdett, ami azért nagy szó, mivel a két zenész viszonya egy ideje eléggé fagyos, hivatalosan a The Mars Volta fel is oszlott, ezt még Cedric jelentette be amikor megjelent Omar másik zenekarának, a Bosnian Rainbowsnak az első lemeze. De most Antemasque néven új zenekarba kezdenek, ahol a basszusgitáros pozíciót nem kisebb név, mint Flea fogja betölteni. Flea és a Voltás srácok viszonya mindig is baráti volt, hiszen az első The Mars Volta lemezen ő volt a basszusgitáros (az Inertiatic ESP klipjében szerepel is), és később is segített a bandának. Most pedig Dave Elitch dobossal kiegészülve vágnak neki az új projektnek. Szerencsére máris betekintést nyerhetünk abba, hogy mire számíthatunk tőlük, kaptunk egy In The Studio videót és egy trailert is.

Ráadásul időközben megjelent az első szám is, amit az iTuneson lehet letölteni.


Olvasom tovább >>

Flea és a himnusz

Flea

Még január elején történt, hogy Flea egy kosármeccs előtt eljátszotta basszusgitáron az amerikai himnuszt.

Egy üzenet Fleatől

Flea Super Bowl

Elég nagy felhördülést keltett a hétfő hajnali Super Bowl fellépés és a bedugatlan gitárok, ezért Flea most írt egy hosszabb posztot a fellépésről, amiben tisztázza a dolgokat. Prexinek hála ráadásul magyarul olvashatjátok.

Egy üzenet Fleatől

Kedves mindenki,

Amikor az NFL és Bruno felkért minket, hogy játsszuk el a Give It Away című számunkat a Super Bowl-on, világossá tették számunkra, hogy az énekek élőben mennének, de a basszust, a dobot és a gitárt előre fel kéne venni. Megértettem az NFL álláspontját, mivel csak néhány perc állt rendelkezésre az egész színpad felállítására, ilyenkor kismillió dolog okozhat problémát és tönkre teheti az egész hangzást a stadion közönsége és a TV nézők számára. Nem volt helye vitának, az NFL nem volt hajlandó vállalni azt a kockázatot, hogy a rossz hangzás miatt befuccsoljon a show.

A Red Hot Chili Peppers álláspontja határozottan elutasító a tátogással és a tettetéssel szemben. Utoljára a késői ’80-as években csináltunk (próbáltunk csinálni) ilyet, a ’The Top Of the Pops’ című brit TV műsorban, de visszautasítottuk azt, hogy „rendesen” tettessük a zenélést. Akkor a cipőmmel basszusgitároztam, John pedig Anthony vállán gitározott. Igazából csak bohóckodtunk a színpadon, kigúnyoltuk azt a gondolatot, hogy ez egy élő koncert.

Egy-két furcsa MTV shown playbackeltünk még ezelőtt, ami mindig nagyon unalmas volt. Mi komolyan gondoljuk a zenélést, ez egy szent dolog számunkra, és mindenki, aki valaha is látott minket koncertezni (csak úgy, mint a Super Bowl előtti este a Barclays Centernél), tudja, hogy a szívünkből játszunk, spontán improvizálunk, zenei kockázatokat vállalunk és vért izzadunk minden bulin – már 31 éve vagyunk ezen az úton.

Szóval, amikor a Super Bowl fellépés koncepciója felmerült, sok kételyünk volt afelől, hogy elvállaljuk-e egyáltalán, de végső soron úgy döntöttünk, hogy egyszer az életben kell csinálni valami őrültséget és csak szórakoznánk. Sokat gondolkodtunk a dolgon, mielőtt beleegyeztünk. Sok közös megbeszélés után megkérdeztem a legnagyobb tiszteletben álló zenész barátaimat és mindegyikük azt mondta, hogy ha őket kérnék fel, belemennének egy ilyen őrültségbe, naná! Ráadásul az egész zenekar nagy focirajongó, ami szintén nagy szerepet játszott a döntésünkben. Arra jutottunk, hogy Anthony élő énekével át tudjuk adni az előadásunk szellemét és szabadságát, és természetesen az előfelvétel minden hangját kifejezetten erre az eseményre játszottuk fel. Találkoztam és beszéltem Brunoval, aki jó srác, egy igazi tehetséges zenész, és kidolgoztunk valamit, ami szórakoztató lehet.

Felvettünk egy számot erre a napra, úgy, ahogy kitört a szívünkből, hasonlóan ahhoz a verzióhoz, ahogy játszottuk az utóbbi évek koncertjein, imádott Joshunkkal a gitárnál.

Az aktuális előadáson, Josh, Chad és én, az előre felvett trackkel párhuzamosan játszottuk, így nem volt szükséges bedugni a hangszereinket, szóval nem is tettünk így. Összeköthettük volna a rendszert és elkerülhettük volna a csalódott emberek támadásait, amit kaptunk emiatt? Persze, könnyen megtehettük volna, és most nem lenne miről beszélni. Úgy gondoltuk, jobb, ha nem színlelünk. Ez tűnt a legkézenfekvőbb dolognak az adott körülmények között. Olyan volt, mintha egy klipet csinálnánk milliárdnyi ember előtt, kivéve az élő énekeket és azt, hogy csak egy lehetőség van. Egyetlen dolog lebegett a szemünk előtt: átadni az embereknek azt a szellemet, hogy kik is vagyunk mi.

Hálás vagyok az NFL-nek a lehetőségért és Brunonak, aki egy szupertehetséges fiatalember, hogy meghívott minket, hogy részesei legyünk az előadásának. Ha visszapörgethetnénk az időt, újra megtennénk.

Mi, mint zenekar, törekszünk a fejlődésre mind zenészként, mind zeneszerzőként, és folytatjuk, amit elkezdtünk: kihajtjuk a belünket minden színpadra lépéskor, bárkinek, aki szét akarja csapatni az agyát.

Tisztelettel

Flea