
Nem kellett holnapig várnunk, az elsejei felvétel után most már itt a másodikai koncert is. Letölteni ezt is a LiveChiliPeppers oldalról lehet. Itt egy kis ízelítő belőle:

Nem kellett holnapig várnunk, az elsejei felvétel után most már itt a másodikai koncert is. Letölteni ezt is a LiveChiliPeppers oldalról lehet. Itt egy kis ízelítő belőle:

Már éppen kezdtem aggódni, hogy elhal a LiveChiliPeppers dolog, és nem tudjuk újra meghallgatni a budapesti koncertet, erre tessék, itt van!!!

Nem találok szavakat. Majdnem minden élménybeszámolót így kezdek, de most tényleg nincsenek szavak. Hihetetlenül csodálatos volt ez a két este, ez a két koncert. Megint csak apró gondolattöredékek vannak, amiket idedobálok.
JOSH KLINGHOFFER EGY KIBASZOTT ISTEN!!! Igen, már a Novarockos beszámolóban is azt írtam, hogy Josh felnőtt a feladathoz, de most ez még jobban látszott, nagyon nagyon jó amit csinált mindkét este. A Californication intrója gyönyörű volt, minden megmozdulása tökéletes volt. Eljött az idő, amikor már egyáltalán nem hiányzik John Frusciante.

Második este a színpad mellett álltunk, Flea cuccai és technikusa mellett, így már az első pillanatban belebotlottunk a setlistbe. Flea-nek az első három szám alatt technikai gondjai voltak, testközelből néztük végig ahogy a technikus megküzd a technikával, miközben Flea fél dalonként kiabál, hogy még mindig nem jó.
Eredetileg A The Getaway volt a setlistben, de helyette a Sick Love-ot játszották.
A zenekar szerintem láthatóan jól érezte magát, Anthony Chadet énekeltette, amikor Josh szólót énekelt odatartotta neki a mikrofont, poénkodtak egymással (még ha nem is mindig értették meg egymást), jó volt a hangulat.
Around The World, és az előtte 2-3 perc Flea basszusszóló, valami brutális élmény, aztán persze a tombolás az Around The Worldre.
Nem tudom, hogy második este hogy szólt kívülről a dolog, mert a színpad mellett más a hangzás, de első nap azért nem sikerült mindent tökéletesen beállítani, kicsit túl volt tolva a dob meg a basszus, bár inkább ez, mint a Novarock halksága.
Parallel Universe!
Örültem, hogy másnapra még a kezdőszámot is megváltoztatták, mindig is szerettem a By The Way-jel kezdődő koncerteket. Mindkét nap jók voltak a dalok, bár egy kicsit rövidnek éreztem, a két ráadásdalt, simán befért volna még egy lassabb szám a Give It Away elé. (esküszöm, első nap hallottam, hogy Josh a Soul To Squeeze-re kezdi el kicsit jammelni, de végül GIA lett belőle).
A látvány korrekt volt, a plafonról lelógó lámpák elsőre mindenkit megleptek, még Chadet is, aki megpróbálta leütni az egyiket.

Chad énekelt!

Hát ez is eljött, 20 évet vártunk rá, de csak itt van, ma este Red Hot Chili Peppers koncert Budapesten.
Úgyhogy el is értünk az utolsó dalunkhoz. Fire!

Már csak egyet kell aludni! Utolsó előtti dalunk: Don’t Forget Me.