Többet nem fogunk hallani John Frusciante felől?!

John Frusciante

Az Electronic Beats magazinnak adott interjúban John Frusciante elmondta, hogy nem akar többet zenét csinálni senkinek, mert ha a közönségre figyel, akkor nem tud fejlődni, tanulni.

No. For the last year and a half I made the decision to stop making music for anybody and with no intention of releasing it, which is what I was doing between 2008 and 2012. I felt that if I took the public into consideration at all, I wasn’t going to grow and I wasn’t going to learn. Being an electronic musician meant I had to woodshed for a while, so I have a good few years’ worth of material from that period that’s never been released.

John Frusciante beszél Trickfingerről

Trickfinger

I had a strong vision of myself making electronic music in 1997 just before I rejoined my old band. I had always seen all music made with electric instruments, and all recorded music, as electronic music. But I had never imagined myself being someone who would make synth pop or hip hop or dance/club music.During the 80s I rarely was very excited about music made with synths, samples, and drum machines. When all the really great techno and jungle emerged in the 90s, I did not even know it existed. But when my 90s drug addiction period came to an end, I became obsessed with so-called electronic music. All of a sudden I loved 80s synth pop and industrial music, and thought my songwriting would sound good produced like that, but I had little money, and thought that this was very expensive music to make. I rejoined my old band, and gradually started buying synths, samplers and drum machines.

Két interjú is készült nemrég John Frusciante-val, mindkét esetben a nemrég megjelent Trickfinger lemez, és maga Trickfinger a téma. A Red Hot Chili Peppers csak érintőlegesen kerül szóba, de így is érdekes olvasmány, az egyik a Groove oldalán, a másik pedig residentadvisornál olvasható.

John Frusciante

Tegnap előkerült egy újabb szelet John Frusciante és az elektronika találkázásból, emiatt jutott eszembe, hogy valójában mit is jelent nekem a kedvenc gitárosom.

John Frusciante

Már bőven benne járhattunk a Californication érában, sőt, talán már a By The Way is megjelent amikor szembesültem azzal, hogy Johnnak vannak szóló dolgai is, nem csak a Chili létezik. Akkoriban sokkal kisebb területet fedett le az érdeklődésem, és még komolyan gondoltam az “amiben nincs gitár az nem zene” mondatot. És ezt az állapotot borította fel fenekestül John -szerintem- legjobb lemeze, a To Record Only Water For Ten Days.

Annyira új és más volt az addig megszokott dolgokhoz képest, közben mégis magával ragadott, és soha többet nem eresztett, annak ellenére se, hogy addig szokatlan hangokkal/prüttyögésekkel volt tele. Ez volt az a pont, ami megváltoztatta hozzáállásomat, ami kinyitotta a világot, ami után sokkal befogadóbb lettem a különböző stílusokkal. Ha nincs John Frusciante, talán soha nem kezdem el felfedezni a különböző progresszív/experimentál/triphop/lo-fi/postrock bandákat, ami sokkal szegényebbé tenne.

John Frusciante számomra a megújulás, a friss dolgok keresése, ezért nem tudok rá haragudni amikor olyan dolgot ad ki, mint a Trickfinger, még ha nekem értékelhetetlen is, hiszen ha nem ezt csinálná, pont akkor okozna csalódást.