Hillingdon Mind interjú magyarul! *Frissítve*

Esztának nagyon nagy köszönet, hogy elkészítette az interjú fordítását, nemsokára jön a második rész is, mihelyt meglesz, frissítem a bejegyzést. Elkészült a második rész is!
Jó olvasást 🙂

Van a megértésnek egy olyan szintje amivel együtt jár a befelé való figyelésnek a képessége. Megvilágosodhatunk, ha tudatában vagyunk belső konfliktusainknak és tudatalatti gondolatainkat a tudatos régiókba hozzuk, amelyek cserébe megvilágosítják elménket és megváltoztatják az életszemléletünket. John Frusciante olyan ember, aki rendszeresen fedezi fel eme értelmi képességet. Szerinte az egészséges elme(állapot) fenntartásához szükséges néhány kulcsfontosságú dolog: a meditálás, az olvasás és az írás.

Ezekről a dolgokról beszéltem John-nal és arról, hogy a zene milyen jótékony hatásokat gyakorol mentális egészségünkre és jó közérzetünkre, jólétünkre. Johnt először gondolatai lejegyzéséről kérdeztem:

John Frusciante: „Nekem nagyon jót tett. Szerintem lehetséges az elmét külső pontból szemlélni. Ez egyfajta kijárat, főleg mentálisan kiegyensúlyozatlan emberek számára , akik úgy érzik be vannak zárva a fejükbe; nincs menekvésük. Mint a börtön. Magad vagy magadon belül, a testeden belül, a gondolataid a fejeden belül vannak- nem menekülhetsz. A gondolataid nemcsak egy kozmikus örvényben keringenek; a környezeted és a körülmények határozzák meg őket. Ráébredni a menekülés képtelenségére, az elméből való kilépés lehetetlenségére- minél többet gondolsz rá, annál nyomasztóbb- különösen, ha nem tesznek boldoggá a gondolataid, ha elszomorítanak a körülmények és nem örülsz annak, ahogy az emberek bántak veled.

A gondolat hogy nem menekülhetsz el magad elől nagyon ijesztő. A gondolataid megvizsgálása miközben leírod őket nagyon tanulságos lehet, mert 5 perc múlva visszaolvasva teljesen más szemszögből tekinthetsz rá mint mikor (ki)gondoltad. Egy későbbi pillanatban sokkal egyszerűbbé válik az írásodra tekintve azt mondani: „hát igen, ebből a szemszögből nézve igaz, de máshonnan is megközelíthetem”. Az érzéseid közvetlen kapcsolatban állnak a gondolataiddal és nem tudod őket szétválasztani. De aztán elolvasod pár nap múlva, amikor teljesen más hangulatban vagy, és ebből a külső pontból szemlélve, tisztán látva, a helyükre teheted őket. Azzal, hogy az agy ugyanazokat a gondolatokat emészti meg teljesen más érzelmi alapon, képes leszel elkülöníteni az érzelmeidet a gondolataidtól; amire, ha sosem írsz le semmit,és nem szemléled magad kívülről, nem vagy képes.

Gyerekkorom sok ügyét-baját megoldottam azzal, hogy leírtam őket – lapot lap után megtöltve, amikor épp nagyon felmérgesítettek. Azzal hogy írtam róluk és visszaolvastam őket magamnak, valahogy nagyon sok olyan dolgot meg tudtam valósítani, amit évekig tartó hetenkénti terápia tehetett volna lehetővé. Megtanultam megbocsátani olyan embereknek, akikre mindig nehezteltem; mindig áldozatnak éreztem magam ezért, és azzal hogy ezt leírtam, képes voltam meglátni az egyensúlyt az egészben és azt, hogy ne hibáztassam az embereket a cselekedeteikért, mert észrevettem, hogy úgy bánnak a többi emberrel, ahogy velük bántak. A cselekedete alapján haragudni valakire sem értelmesebb dolog mint magára az életre neheztelni- aminek aztán abszolút semmi értelme. Az agy, ami azt a kijelentést teszi, hogy ’ én haragszom az életre’ éppen hogy csak önmaga alapján létezik, így hát ki a beszélő ’én’ ? A beszélő ’én’ maga a természet. Ha jelentőséget tulajdonítasz annak, hogy az élet el van cseszve, automatikusan hitelt adsz az életnek, mert az élet az, ami beszél és mondja el mindazt, amit gondolsz. Valami beépült a személyiségünkbe; mi mind gondoljuk azt, amit csak mi magunk gondolhatunk! Mindenki azt hiszi , hogy az ő véleménye nagyon igaz és az egyedüli érvényes. Ez a karakterünknek egy beépített tulajdonsága. Nagyon fontos hogy ezt meg tedd a gondolataiddal [hogy leírod őket]. Nagyon rossz érzés elveszni önmagadban.

Arról beszéltem Johnnal milyen egy eltorzult tudatba bezárva lenni cikázó gondolatokkal körös-körül…

John Frusciante: „Ez egy nagyon érdekes tendencia az emberek részéről- hogy szeretnek becsavarodni. Egy részed jól érzi magát ebben az állapotban és nem akar szabadulni. Én így érzem magam, ha rossz kedvem van valami miatt és valaki fel akar vidítani, de én nem akarom, hogy felvidítson. Mintha boldogabb lennék szomorúságomban mint boldogságomban. Vannak bizonyos szituációk, amikor a nyomorúságos helyzetben lévő emberek felsőbbrendűbbnek érzik az élettel való kapcsolatukat, mint azok, akik megpróbálják folyamatosan fenntartani a boldogságukat- így egyfajta üresség léphet fel. Azok, akik szomorúan élik le az életüket nagyon sokszor a legmélyebb érzésű emberek közé tartoznak.

Nem bírom elképzelni, hogy ez [az írás] nem tesz jót valakinek. Előítéleteim voltak a gondolataim leírásával kapcsolatban, ezért csak verseket írtam le. Amikor elkezdtem teljesen hétköznapi gondolatokat leírni, el se hittem, micsoda különbség. Néha folyton ugyanazokat a dolgokat írtam: ’szomorú vagyok, rosszul érzem magam…’ Ugyanazokat a bejegyzéseket írtam a jegyzetfüzetembe nagyon sok alkalommal-pontosan ugyanazokat a szavakat. Megkönnyebbül az ember tőle. Néha már maga az írás folyamata is új nézőpontból láttatja veled a dolgokat. Néha vissza se kell olvasni; ahogy írsz a gondolatsorod megváltozik, merthogy sokkal megfontoltabb lesz. A gondolatainknak megvan az a képességük, hogy iszonyatosan gyorsan pörögnek, sokkal gyorsabban, mint ahogy beszélni vagy írni tudnánk, így az írás folyamata a gondolataink lelassításának folyamata is. Olyan következtetésekre is eljutsz, amikre a gondolatok gyors áramlásával nem.”

Második rész:

Arról kérdeztem John-t, hogy milyen módon befolyásolja a zene a lelkiállapotot

John Frusciante: ”Minden ami történik nagy hatással van a lelkiállapotunkra. Az érzékeinket egyfolytában mindenféle behatások érik, amik folyamatosan változást idéznek elő bennünk. Annyi elképzelésünk van, melyeket az életben velünk megesett dolgok váltanak fel; és minden ami történik velünk valamiképp megváltoztatja a jövőre vonatkozó elképzeléseinket és lelkiállapotunkat. Amit megfigyeltem a zenével kapcsolatban a lelkiállapot megváltoztatására vonatkozólag- ami elkülöníti a megtörtént eseményektől- az az, hogy az öt érzékszerven kívül valami más csatorna sugározza. Amikor a zenét alkotják, a zenész az ötleteket egy ismeretlen forrásból kapja, amire nincs orvosi fogalom, se biológiai, se pszichológiai szó. Van egyfajta csatorna amin az ötletek átáramlanak és a zenei egyensúly is, amit a zenész alkalmaz gondolatai megszervezéséhez. Ez is valami olyan, amire nincs szó. Ez mind ismeretlen; és az a személy, akinek van érzéke a zene megkomponáláshoz, nem tudja honnan jön ez az érzés. Részben a zene hallgatásából és szeretetéből eredhet, és mert méltányolják az egyensúlyát és megszerkesztettségét a zenének, ami annyira kozmikus. Viszont nagyon sok ember van aki tudja méltányolni, bár semmi érzéke nincs hozzá hogyan kell manipulálni és felügyelni az egész rendszert.
Az ötletek a zene megalkotásából származnak- némelyik ötletet haszontalannak tartom, mást meg nagyon fontosnak- és van egy bizonyos mentális kritérium, ami segít a két dolog közt különbséget tenni; ez nem olyan dolog, amit valaha meg lehetett volna érteni. És a zene befogadása nem hiszem hogy csupán a hangokon, akkordokon és dallamokon múlik ( habár azon is el lehet merengeni, hogy miért pont úgy hatnak úgy az emberekre, ahogy ). És amit még szerintem alábecsülnek az emberek, ha valamilyen zene megítéléséről van szó, az az, hogy tisztában vannak a zeneszerző, zenész vagy együttes szándékával. Úgy vélem van valamiféle hatodik érzék, ami a zenehallgatásban segít és néhány emberben ez megvan. Pár embernek kifinomultabb ez a képessége.

Egyértelműen hallani lehet, ha valaki személyes vagyonszerzés illetve az egó kielégülése céljából alkot, vagy ha az a szándéka, hogy elemi módon felfedezze azt a bámulatos dolgot, ami a kozmosz törvényei által képviselt zene természete. Ha valami silány dologgal hozakodik elő valami üzleti alapokra helyezett banda, akik csak azért csinálják, mert ebből élnek vagy ezzel elégítik ki az én-tudatukat –szóval, ha ugyanez a banda egy Fugazi számot játszik, az nem ugyanolyan jelentést hordoz olyan valaki számára aki azért hallgat Fugazi-t, mert jól érzi magát tőle. Ez nem magán a dalon múlik, nem számít milyen jól játsszák el; hallunk valamit a zene mögött. Érezzük a szerzők, előadók lélektani állapotát, és úgy érzem valami más is átszűrődik az olvasó irányába azonkívül, ami nyilvánvaló az érzékek számára. Ebben egészen biztos vagyok.

Ezt igazán akkor érzem, amikor a zene befogadásáról vagy megalkotásáról van szó- a legfontosabb részeit nem lehet mennyiségileg meghatározni,megmérni, és nincs rá mód, hogy megváltoztasd. Ugyanolyan ez, mint szerelem, vagy ha valakinek különleges érdeklődési köre van: például mániája az autószerelés vagy a kertészkedés. Ezek a dolgok izgatottá teszik az embereket, és ezt nem csupán az izgalom okozója idézi elő. Van valamiféle összeköttetés az ember lelke és rajongásának tárgya közt (bármi is legyen az), és úgy látszik, a zenének megvan az a tulajdonsága, hogy emberek nagyobb csoportjait is izgalomba hozza; nem úgy, mint a legtöbb zártkörű dolog. Azt gondolom ennek részben egy tény az oka- úgy vélem, hogy a zenében az üzenetek véletlenszerűen találkoznak. Vannak üzenetek, amiket a zene hordoz, a létezés természetének igazságai ezek. A természetben vannak fák meg virágok, fű, emberek, agyak, víz és levegő. Azonban vannak a létezésnek más anyagból álló elemei is- így léteznek a számok is az emberi megértéstől teljesen függetlenül.

Más szóval, az emberi tudat a számot mint szimbólumot fogja fel. Nem áll módunkban ténylegesen megérteni a számokat,annak ellenére, hogy az emberi létezés elkerülhetetlen részei. A zenében az agyad folyamatosan a számok körül kering. A számokkal kapcsolatos igazság az, hogy mind egy egészként léteznek. Mind függnek egymástól. A 4 nem létezik 3 nélkül. Az egybillió kétbillió nélkül sem létezik. A számok kölcsönösen függnek egymástól, önnön létezésükhöz szükségük van egymásra, így hát egyek. De az emberi agy természetéhez hozzátartozik, hogy felfogja a dolgok közti különbségeket. Én nem hiszem, hogy ezek a különbségek léteznek, de nemcsak számok esetében; nem hiszem, hogy egy fa bármiben is eltérne egy embertől, vagy a víztől, vagy a levegőtől. Szerintem isteni áldás, hogy a lélektani képességeinkből adódóan meg tudunk különböztetni két dolgot egymástól. A dolgok harmóniában élnek egymással. Ez számomra azt jelenti, hogy nincsenek különbségek. A számoknak is szükségük van egymásra, hogy létezhessenek, így mind eggyé válnak.

  • bing

    köszönet ezért a cikkért, nekem mára betalált!
    majd fel robban az agyam a gondolataimtól, erre belefutok ebbe!
    sztem aki spirituálisan nem nyitott az ilyesmire, az is találhat érdekeset, megfontolandót ezekben a szavakban!
    vagy tévedek?

  • sajó

    Nekem egyből Szent Ágoston jutott eszembe: anno ő mondta ki, h az írás/beszéd mindig deficites a gondolathoz képest…Érdekes gpndolatok, érdemes elolvasni!

  • niandra

    Köszi, Eszta!
    bing: nekem is hasonló napom volt…
    Aztán jótt tett ,h. elolvastam ezeket a sorokat!

  • Tompi

    Jófej ez a John 😉 És teljesen igaza van 😀 Komolyan mondom elkezdem et csinálni én is 🙂

  • sunyisanyi

    Ez hihetetlen… most pont erre volt szükségem, egy ideje énis “elvesztem magamban”. Ha ezt 2 évvel korábban tudom akkor nem lett volna szenvedés az egész nyaram… Am tényleg ígyvan ahogy mondja, mert már énis rájttem 1-2 dologra ebből, csak ő idősebb, tapasztaltabb, és ilyen szépen megtudja fogalmazni. KÖssz John! 😉

  • psycho

    Szinte ijesztő milyen igaza van. 😐

  • eszta

    nagyon szívesen niandra 🙂 örülök hogy tetszik

  • zani87

    köszi eszta, ügyesen fordítottad! érdekes fejtegetés sok igazsággal 🙂

  • edikeee

    a németül tanulók nevében is nagyonkösz 😀

  • CinaZ

    Hat ez tudjatok olyan style hogy valaki azt mondja hogy viszket a feje es mindenki megvakarja a sajátját:D
    Ez mar olyannak tunik szamomra hogy mindenki bekepzeli hogy o be van bortonozve a fejebe. Majd ha le vagytok szedalva es csak gondolkodni tudtok semmi mast akkor majd elhiszek ilyen dolgokat a hurrogast varom nem hat meg 😛
    De egyebkent meg Freud is hasznalta ezt az ird le amit gondolsz es hat sok olyan ember volt aki olyan dolgokat irt le amit szegyelt utanna szinte transzba estek ezekhez a dolgokhoz en nem nyulnek magamtol inkab a tarsasag meg a sör meg a bor meg a palinka 😛

  • sunyisanyi

    ok most ez jön hurrogás helyett: olvasd el még 1x és ott van hogy van ez a kategória amibe ő is tartozik, és vannak “…akik megpróbálják folyamatosan fenntartani a boldogságukat…” kategória is, aki egyszerűen túllép az egészen. De ez nem probléma mások vagyunk.

  • atika85

    Itt a második rész, jó szórakozást 🙂

  • kimi

    woow! Nagyon jó volt olvasni, köszönöm!!!

  • szergei

    azért ez így kicsit félelmetes…. ilyen mélyen belelátni a dolgokba…

  • Adrián

    Először is tényleg köszi h lefordítottátok ezt, mert mindenki számára nagyon hasznos lehet.. tényleg nagyon jó dolgokat mond John.. és örömmel tölt el, h összefüggést vélek felfedezni a keresztény vallás tanításai.. Jézus Krisztus igéi és John gondolkodási módja között…. szimpatikussá vált ezáltal mégjobban John:)

  • Adrián

    cinaznak még annyit üzennék:) h tényleg másabbak vagyunk… de én nem kötnék bele abba, h John nem piálásokban meg ilyenekben keresi az igazi boldogságot.. hanem a kiegyensúlyozott békés életben.. mert szerintem ő az aki szembesült a drogok okozta kínokba, szal tudja(van hasonlítási alapja) mit is érdemes csinálni…. a káros szenvedélyeket… vagy a békés gondolkodást.. azt sajnálom ha valaki mond egy jó dolgot.. biztos akad olyan aki szerint a jó irányú gondolkodás a hülye gondolkodás…:S hát érdekes…

  • CinaZ

    Itt nem az alkoholrol van szo de szerintem vannak olyan dolgok amikhez hamarabb kell hozzanyulni mint ez az önvizsgálat… pl ha tarsasagban vagy maris jobban ki tudsz bontakozni. AZ mar mas kerdes hogy nallam ez altalaban sörözesbe torkollik…

  • Adrián

    jól van így már azért másabb a helyzet:);)